Én nem tartom magam olyan embernek, akinek hihetetlen sok barátja van sőt, igazából egy kezemen meg tudom számolni hány emberre tudom azt mondani, hogy tényleg igazi barátok, akik mindig számíthatnak rám, és én is rájuk, akiknek hajnalban is csörög a telefonom, vagy éppen én is kereshetem őket bármikor ha szükségem van segítségre vagy bajba kerültem. Sokan gondolják úgy, hogy ez nem igazán jó, én pedig azt mondom, hogy teljesen jól érzem így magam. Pár barátom van, de azokra tudom, hogy tényleg bármikor számíthatok, odafigyelnek rám és ez kölcsönös, és olyan apróságokkal tudjuk meglepni egymást, ami felvillanyozza a mindennapokat és átsegít a nehézségeken.
Legutóbb például az egyik barátnőm megvette a régóta vágyott autóját, és iszonyatosan izgult, hogy hogyan fog neki menni a vezetés a városban. Persze nagyon jól vezet, ezért nem is értettük hogy miért aggódik, de úgy gondoltuk, hogy kap tőlünk valamit az autójába, amitől jobban és biztosabban érzi magát. El is kezdtünk gondolkodni, hogy mi lehetne a legmegfelelőbb ajándék, és arra jutottunk, hogy egy autós telefontartó. Azt még tudjuk hogy nem vett, és azt is tudjuk, hogy nagyon sokszor eltévedne a telefonja segítsége nélkül, úgyhogy biztosan használni fogja.
Persze amikor átadtuk neki azt sem tudta, hogy hogyan nyelje vissza a könnyeit. Jó volt látni, hogy egyrészt sikerült neki meglepetést okoznunk, másrészt pedig láttam, hogy nagyon jól esik neki, hogy nem leszidjuk, hogy nem kell félnie, hanem maximális szinten próbáljuk bátorítani, és pont egy olyan dolgot vettünk neki az autóba, ami sokat fog neki segíteni, és amiről mindig eszébe jutunk, ha bizonytalan lenne vagy nehezebb helyzetbe keveredne. Hihetetlen jó érzés adni és segíteni valakit a nehéz helyzetekben, még akkor is, ha igazából nem lenne oka aggódni. Azt hiszem ez a barátok dolga, akkor is megérteni a másikat, amikor senki nem képes rá.